Ahogy a legtöbb édesanya, én is szembesültem azzal, hogy tele vagyok a (többek között a baba alvásával kapcsolatos) tévhitekkel, amikor hazahoztam gyermekem a kórházból. Ebben az elmondhatatlan állapotban egy anya csordultig van olyan érzésekkel, mint az öröm, a kimerültség és a zavarodottság, a bizonytalanság és az eltökéltség, hogy a legjobb anya legyen. Nagyjából az első éjszaka során kellett szembesülnöm vele, hogy semmit sem tudok a gyermekem alvásáról és elkezdtem bújni az internetet. Pár pillanattal később már egy másik érzés gyűrt maga alá, a kétségbeesés. Annyi információ, különböző módszer és jó tanács jött velem szembe, hogy úgy éreztem: ez túl sok.
Persze ezeknek az információknak a nagy többsége a legjobb szándékkal zúdult felém, de ettől még ugyanúgy kiakasztott. Amit olvastam, az a legtöbbször úgy kezdődött: “Úgy kellene”, “Azt szeretném” és hasonlók. Ha nem létezne a milliárd szó, akkor itt meg kellett volna alkotnom, mert körülbelül annyi különböző információt kaptam (szerintem egyébként minden friss anyuka megalkotná ezt a számot, hogy lemérje a jótanácsok összegét, amit kap).
És ezek csak azok voltak, amit tanácsadók, orvosok és hivatásos szakértők közvetítettek felém. El sem merem képzelni, mennyi tanácsot kaphat egy anyuka, aki például egy nyilvános fórumon kéri ki laikusok véleményét.
Nincs "elkényelmesedett" anyuka
Nincs olyan, hogy “elkényelmesedett” anyuka. Ez egy teljes idős állás, nem számít, hogy éppen dolgozol-e a gyermeked mellett, folyamatosan otthon vagy vele a nap 24 órájában vagy ennek a keveréke igaz rád.
A nap 24 órájában, a hét minden napján a gyermeked jár a fejedben, nem számít, mi történik, ezért természetesen hajlandóak vagyunk kutatni, az interneten pedig korlátlan mennyiségű információhoz jutunk hozzá, nem beszélve a könyvekről, rokonokról, ismerősökről. Így elkerülhetetlen, hogy ne juss egymásnak ellentmondó információkhoz.
Szóval most az én szakterületemre szeretnék fókuszálni, az alvásra, és pár olyan tévhitet eloszlatni, amit én is hallottam, olvastam máshol, más csoportokban.
Ha nappal sokat alszik a baba, nehezebben fog elaludni este
Ez csak nagyon extrém esetekben igaz. Ha nem arról van szó, hogy a pici egész nap alszik és egész éjjel fenn van, akkor nem kell aggódnod a nappali alvások hossza miatt. Az újszülötteknek különösen sok alvásra van szükségük. Az igazság az, hogy nagyjából 6 hónapos korig nem javaslom, hogy a baba egyben ébren legyen több, mint 2-2,5 óráig, újszülötteknél ez az időintervallum csupán 45 perc, maximum 1 óra.
Ami a babákat ébren tartja éjszaka, az a legtöbb esetben nem más, mint a túlfáradás. Azt gondolhatod, hogy egy kimerült baba majd sokkal jobbat és többet fog aludni éjjel, de ennek pont az ellenkezője igaz. Az ok, amiért ezt túlfáradásnak nevezzük, mert a baba úgymond kihagyta a fáradt fázist és a teste visszakerül egy nagyobb sebességbe, vagyis ekkor mondjuk, hogy túlpörög. Ezután ez az állapot tartja őt vissza attól, hogy el tudjon aludni és igazán jót is aludjon. Egy olyan baba, akinek megvolt egy bizonyos mennyiségű alvása a nap folyamán, sokkal kisebb eséllyel hagyja ki ezt az alvási ablakot.
Lényeges különbségek vannak attól függően, hogy mennyi idős a baba és, hogy milyen hosszúak a nappali alvások, de a 6 hónapos kor körül például egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a baba napi 5 órát alszik még az éjszakai alvásán kívül. Szóval, ha a te babádnak is ez a szokása, nyugodtan hagyd őt szundizni.
Az alvás egy természetes folyamat és nem lehet tanítani
Az alvás természetes, ez abszolút így van. Mindenki felébred és visszaalszik egy éjszaka során számtalanszor, függetlenül a korától. Szóval nem, nem tudod megtanítani egy gyereknek, hogy legyen álmos. Azt a képességet viszont annál inkább, hogy önállóan vissza tudjon aludni.
A tipikus “rossz alvó” babának sincs kevesebb szüksége az alvásra és nem is hajlamosabb az ébredésre. Ő csak azt tanulta meg, hogyha felébred, akkor valamilyen külső segítségre lesz szüksége ahhoz, hogy visszaaludjon. Amikor a babád felfedezi, hogy aludjon vissza anélkül, hogy ez bármilyen külső segítségen múlna, minden erőfeszítés nélkül kialakulnak az alvási ciklusok, és ez a titka annak, hogy a baba átaludja az éjszakát. 
A babák maguktól is tudják, hogy mikor kell aludni
Az az elképzelés, hogy a csecsemő fiziológiája olyan hibátlanul, természetesen van programozva, hogy szabályozni tudja a baba napirendjét, egyenesen nevetséges. Semmit nem mondunk az Anyatermészet ellen, de ez sajnos nem ad nekünk egy születés után futni kész babát, mint mondjuk a gnú esetében. (Most komolyan? Születés után hat perccel sétálni? Egy napon belül lehagyni a ragadozókat? A babáink aranyosak, de nyilvánvalóan nem készülnek fel a csatára közvetlenül az anyaméhből.)
Csecsemőink kiterjedt gondozásra és segítségre szorulnak fejlődésükben, alvásciklusuk pedig hihetetlenül ingadozó, ha nem szabályozzák őket. Ha akár fél órával kihagyják a természetes alvási ciklusukat, megnőhet a kortizoltermelésük, ami energiahullámot okoz, és a dolgok bizony gyorsan kicsúsznak az irányításunk alól. Szóval bármennyire is szeretnénk, ha a babák elaludnának, amikor fáradtak, ez egyszerűen nem így működik. Ez persze azt sem jelenti, hogy ne válaszolj a jelzéseikre, de ne hagyatkozz kizárólag rájuk.
Az alvástréning stresszes a babának és befolyásolja a szülő-gyermek kötődést
Egyáltalán nem. És ezt nem én mondom. Hanem az Amerikai Gyermekorvosok Szövetsége. Náluk nincs sokkal megbízhatóbb forrás a babák egészségével kapcsolatban. Nyolc vezető kutatójuk által végzett, 2016-os tanulmány szerint a viselkedési közbelépés (vagyis az alvástréning) „jelentős alvási előnyökkel jár, ugyanakkor nincs negatív stresszreakció vagy hosszú távú hatása a szülő-gyermek kötődésre, vagy a gyermek érzelmeire és viselkedésére.”
A babákat nem úgy “tervezték”, hogy végigaludják az éjszakákat
Tegyük félre egy pillanatra a meggyőződéseinket és mondjuk ki, még, ha igaz is lenne, hogy a babákat valaki(k) tervezték, bárki is csinálta, bőven hagyott teret némi fejlesztésre. Ha bízunk gyermekünk “alapbeállításaiban”, hogy ezzel ő maga határozza meg az alvási ütemezését, étkezési szokásait, viselkedését vagy a nevelése bármely más aspektusát, az a katasztrófa receptje.
A gyermeked arra lett kitalálva, hogy megegyen 3 csomag gumicukrot? Nyilván nem. Képes rá, ha nem lépsz közbe? Minden bizonnyal. A babád arra lett kitalálva, hogy elkerülje a ragadozókat? Ha így van, akkor senki nem szólt a kicsiknek, akik boldogan ölelgetnének egy éhes szibériai tigrist, ha elérhető lenne számukra.
A kicsinyeinknek szükségük van tapasztalatra és irányításra az első években, és valószínűleg még tovább is. Ez különösen igaz akkor, amikor az alvásukról beszélgetünk. Vannak babák, akik természetből fakadóan áldott jó alvók, persze, de soha ne hallgass arra a tanácsra, hogy a babának kellene kialakítania a saját ritmusát. Ez a te dolgod, te tudod a legjobban, még ha sokszor nem is érzed ezt így.
Mindig szakértővel konzultálj
Nyilván még számos tévhit veszi körül a babák alvási szokásait, de ezek közülük a legfontosabbak. A baba alvása kényes téma, mindenképpen szakértővel konzultálj róla!
Mindig tartsd szem előtt, hogy nagyon sok közösségi média oldalon, weboldalon találsz olyan információt, amelyek tényszerűnek tüntetik fel magukat és állításaikat, függetlenül attól, hogy pontosak-e vagy tényleges tudományos bizonyítékokon alapulnak. A Google Scholar egy szuper eszköz arra, hogy bizonyított tényeken alapuló, lektorált tudományos tanulmányokat találjunk a babákról/gyermekekről, amelyek olyan megbízható szervezetektől jönnek, mint az Amerikai Gyermekorvosok Szövetsége, a Nemzeti Egészségügyi Intézet, a Brit Egészségügyi Szervezet, a Kanadai Beteg Gyermekek Kórháza, a WHO, vagy más nemzeti egészségügyi szervezetek gyermekek számára. Ezek mind megfelelő forrásai azoknak az információknak, amikkel nem érzed magad elég biztosnak a gyermeked egészségével kapcsolatosan.
És ha még több információra van szükséged az alvás előnyeiről, hajlandó vagyok a végtelenségig beszélni róla. 