A gyermek rémálom és az éjszakai terror fogalmai bizony nem töltenek el nyugalommal minket, pláne, ha szülőként a gyermekünknél meg is tapasztaljuk bármelyiket. Szerencsére azonban sokkal rémisztőbbnek hathatnak kimondva és leírva, mint amilyenek valójában. Lássuk, pontosan mit is jelentenek és hogyan tudjuk őket megkülönböztetni.
Az éjszakai terror
Kevesebbet találkozunk az éjszakai terror (pavor nocturnus) kifejezéssel, hiszen sok esetben összekeverjük a rémálommal és ennek tituláljuk. Azonban sok dologban meg lehet ettől különböztetni és fontos is, hogy ezt tegyük, hiszen máshogy kell szülőként reagálnunk.
Az éjszakai terror jellemzően mélyalvásban történik, az éjszaka első harmadában, tehát kb. még éjfél előtt. Ilyenkor az történik, hogy a gyermek úgymond “beragad” két alvási fázis közé, nem tud könnyedén átjutni egyikből a másikba (a mélyalvásból a REM-be).
Jellemzői az éles sikítás, hangos beszéd, kiabálás, a gyermeknek gyakran nyitva van a szeme, de közben alszik. Ha beszélünk hozzá, nem válaszol, nem kommunikál, nem is igazán fogja fel, hogy ott vagyunk mellette. Sokszor halandzsáznak ilyenkor, nem értjük, mit mondanak, ha kérdezünk, nem arra válaszolnak. Az éppen éjszakai terrort átélő gyermekek gyakran azt kiabálhatják, hogy valaki üldözi őket. Az egész lehet, hogy csak másodpercekig tart, de akár 45 perc is lehet, amíg a gyermek kiszakad belőle és újra nyugodtan tud aludni. Ez a jelenség már így leírva is ijesztő lehet és szorongással töltheti el a szülőket.
Egy fontos jellemző még, hogy reggel a gyermek semmire nem emlékszik az egészből.
Mit tegyünk?
Közvetlenül az eset alatt ügyeljünk arra, hogy biztonságban legyen a gyermek, ne tudjon leesni, kiesni az ágyból stb. Semmiképpen ne ébresszük fel. Mivel nincs tudatában annak, hogy mi történik vele, ha megszakítjuk a folyamatot, azzal csak még jobban megijeszthetjük.
Bármennyire nehéz is, de azt tanácsolom, hagyjuk ilyenkor és várjuk meg, amíg véget ér. Közben természetesen azzal biztosan nem ártunk, ha lágyan beszélünk hozzá. Bár nagy valószínűséggel nem fogja fel, de az agy csodákra képes, így elképzelhető, hogy ezzel le tudjuk rövidíteni a folyamatot.
Amivel sokszor megelőzhetjük az éjszakai terrort, ha figyelünk arra, hogy gyermekünk ne legyen túlfáradva. Ezt sokszor hangoztattam már különböző cikkekben és posztokban, de itt sem győzöm eléggé hangsúlyozni, hogy a babák, gyermekek legnagyobb ellensége a túlfáradás, így az éjszakai terror esetében is ez lehet az egyik ok. Érdemes tehát nagyon figyelni, hogy a gyermek megfelelő mennyiségű és minőségi alvást produkáljon.
Rémálom
Összehasonlítva az éjszakai terrorral, a rémálom nem a mélyalvásban, hanem a REM szakaszban történik, általában éjfél után. Ugyanis ebben az alvási fázisban szoktunk álmodni, az agy ekkor rendszerezi a napközbeni információkat. És amikor ezt lágy, kedves módon teszi, akkor szépeket álmodunk, ha viszont valamiért nem, akkor tapasztalunk ijesztő képeket éjszaka.
A gyermek a rémálom közben gyakran tud kommunikálni, válaszol, el is tudja mondani szinte, hogy mit álmodik. Természetesen ijedt lehet, hiszen nincs teljesen tudatában annak, hogy mi történik vele, hogy ez csak egy rossz álom. Próbáljuk mindenképpen nyugtatni, a hangunkkal sokat tehetünk, simogathatjuk is közben, jelezzük, hogy mellette vagyunk. Ha vége az álomnak, akkor is nyugtassuk, beszéljünk vele, mondjuk el, hogy ez csak egy rossz álom volt. Ösztönözzük, hogy próbáljon valamilyen jó, szép dologra gondolni és reméljük, legközelebb már ezt fogja álmodni.
Mit (ne) tegyünk?
Amit semmiképpen ne csináljunk, hogy túl nagy feneket kerítünk a dolognak. Ez egy természetes folyamat, mindannyian álmodunk, hol rosszat, hol jobbat, de ha azt tanítjuk meg a gyermekünknek, hogy egy rossz álom esetén az ágyunkban köthet ki, akkor észre fogjuk venni, hogy hirtelen minden éjszaka rosszat fog álmodni…:)
Ami még fontos tanács a rémálmok csökkentéséhez, hogy próbáljuk kerülni lefekvés előtt már nagyjából 1-1,5 órával a képernyőidőt, illetve ne nézzen a gyermek túl agresszív, erőszakos, ijesztő mesét vagy filmet. Még, ha a mesenézés közben azt is gondoljuk, hogy ez “csak kis mértékben” ijesztő, a gyermek agya felnagyítja és ez bizony vezethet rémálmokhoz.
Összefoglalva
Az éjszakai terror és a rémálmok esetében is igaz, hogy bár ijesztőek lehetnek ezek a jelenségek, próbáljunk mindig nyugodtak maradni. Nagyjából 2-3 éves kor körül alakulhatnak ki (előbb is megfigyelhetőek), és legkésőbb iskolás korra a gyermekek teljesen elnövik. Amennyiben serdülőkor után is fennállnak, érdemes gyermekpszichológussal felvenni a kapcsolatot. Ha általános éjszakai alvási nehézségekkel küzdötök, akkor pedig érdemes velem egyeztetned egy 15 perces ingyenes konzultációt, ami során megbeszéljük, hogyan tudunk együtt dolgozni az átaludt éjszakákért.